A kiadvány itt érhető el
A tartalomból:Hogyan zajlik az önkéntes segítők önkormányzati szervezése?
A koronavírus-járvány jócskán felforgatta az önkormányzatok életét 2020 tavaszán. Az idősek és rászorulók ellátása az önkormányzatok sürgető feladatává vált, melyhez sem szakmai, sem anyagi segítséget nem kaptak a központi kormányzattól. Sok önkormányzat önkéntesek bevonásával, intézményi átszervezésekkel oldotta meg az idősek és rászorulók ellátását. Milyen feladatokba vonták be az önkormányzatok az önkénteseket? Hogyan lehet néhány nap alatt százas nagyságrendben megszervezni az újonnan érkezőket? Támpontokat, válaszokat keresük néhány önkormányzat jó gyakorlatán keresztül.
Mire kell figyelni az online térbe helyezett lakossági fórumoknál?
Az online találkozók a járvány miatt a legtöbb állami szervezet számára is elengedhetetlenné váltak. A kérdés már nem az, hogy használjunk-e online találkozókat a hátrányaik ellenére, hanem az, hogy hogyan használjuk hatékonyan az online egyeztetéseket és hogyan találjuk meg az online és személyes konzultációk egészséges kombinációját? Összeszedtük, hogyan lehet az online térben is hatékony és eredményes kapcsolatot létesíteni a lakossággal.
Sokasodó konzultációs csatornák az online térben: hogyan válhatnak hitelessé és hatásossá?
Részben a járvány miatt, részben pedig Budapest új vezetésének "Nyitott Városháza" koncepciója következtében az e-részvételi csatornák gyors terjedésének lehettünk szemtanúi az elmúlt hónapokban. Mik azok a sarokpontokat, amelyek hitelessé és hatásossá tudják tenni az e-részvételi platformokat.
Elmélyülő civil-önkormányzati együttműködések: közpolitika-alkotó terek, szolgáltató platformok
Az önkormányzat és civil szféra együttműködésének számtalan olyan formája létezik, ahol a részvételiséget a közpolitika-alkotásba és a döntéshozatalba próbálják becsatornázni. Léteznek kooperációs intézmények, részvételi folyamatok, és a részvételiséget ösztönző jogintézmények is. Tanulmányunkban példákat mutatunk ezekre. A közpolitika alkotó terektől eltérő civil önkormányzati együttműködési gyakorlat az, amikor az önkormányzatok támogatják a civil szervezetek működését, akár pénzügyi forrásokkal, akár pedig infrastruktúrával. Civil házak működését mutatjuk be itthon és külföldön.
Részvételi költségvetés: az első lépések
Az itthon is egyre több önkormányzat által kialakított részvételi költségvetési folyamat valódi hatalmat ad a helyi lakosok számára településük pénzügyi forrásainak elosztásában. A járvány és az önkormányzatokat sújtó elvonások miatt 2020 nem lett a részvételi fordulat éve Magyarországon, néhány önkormányzat azonban megpróbálkozott a részvételi költségvetéssel, mi pedig áttekintjük, hol tartanak, mik az első tanulságok.
Közösségi finanszírozás: egy platformra hozni a településért tenni akarókat
A járványhelyzet megmutatta, hogy az önkormányzatok nem egyedüli szereplői a helyi közjavak, közszolgáltatások biztosításának, a helyi közösség segítésének. A járvány hatásaira válaszul országszerte önszerveződő akciók indultak ki személyes és online csoportokból helyi kötődésű civilek, vállalkozók, szakemberek, kutatók és aktivizálódó helyi lakosok részvételével. Áttekintjük, hogy a magyar települések hétköznapjaiban milyen szerepet játszhat a közösségi finanszírozás, illetve nemzetközi példák alapján mit tehet egy önkormányzat, hogy segítse kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.
Civil krízisalapok: gyors, rugalmas mikroadományok civilektől civileknek
A debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány és a budapesti Gyökerek és Szárnyak Alapítvány krízisalapot hozott létre 2020 tavaszán. A civil krízisalapok gyorsan, rugalmasan osztottak kis összegű támogatásokat civileknek, miután szembesültek a járvány miatt megnövekedett feladatokkal, a csökkenő forrásokkal és azzal, hogy sokuknak mást, máshogy kellett csinálnia, mint amire eredetileg szerveződött.
Még egy falat: Online petíciós felületből szolidaritási hálózat
A hazai civilek gyorsan megtapasztalták, hogy a mélyszegénységben élő emberek elsők között vesztették el alkalmi munkáikat és a járvány hatására szinte megsemmisült az egzisztenciájuk. Az aHang petíciós, a Civil Kollégium Alapítvány és az Esély Labor Egyesület együtt indította el a „Még egy falat” elnevezésű kampányt a szegregátumokban élők megsegítésére. A szervezetek összefogva szolidaritási hálózatot alkottak, amiben ki tudták használni az aHang 200 ezres táborában rejlő adományozási lehetőséget, valamint a civil szervezetek közösségszervezőinek tereptapasztalatát.
Helyi gazdaságfejlesztés a COVID járvány után: külföldi példák
A 2020 tavaszán világszerte bevezetett kijárási tilalmak során nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus által jelentett egészségügyi vészhelyzet gazdasági válsággal jár majd együtt. A gazdaság kiszolgáltatottsága rákényszerít arra, hogy újragondoljuk, hogyan szervezzük meg az alapvető fontosságú javaink termelését és fogyasztását. Nemzetközi példákat mutatunk arra, mit kezdhet egy erőforráshiányos önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztés terén.
Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei Magyarországon
A gazdaság visszaesése különösen érzékenyen érinti a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat, mivel ezeknek a kisebb piaci szereplőknek jellemzően jóval kevesebb tartalékuk van mint a nagy nemzetközi vállalatoknak. Sorra veszünk néhány olyan példát, amely önkormányzati eszközökkel segítheti a helyi gazdaság fejlődését: a helyi élelmiszer-rendszerek megerősítését, a dolgozó- és környezetbarát beszerzési politika kialakítását és a helyi pénz bevezetését.